Márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartották a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ első kongresszusát. Kijelölték a MISZSZ 15 tagú delegációját az RMDSZ nagyváradi kongresszusára. Márc. 30-a és ápr. 1-je között Csíkszeredában gyűltek össze a MISZSZ, a magyar diákszövetségek és a Vallásos Ifjak Szövetségének küldöttei, hogy az utóbbi két hét eseményei miatt megvitassák feladataikat. A MISZSZ elhatározta, hogy közös listán szerepelnek az RMDSZ-szel. /Birtók József: Egységért a másság jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ A MISZSZ megválasztotta választmányát. A választmány 5 tagú elnökséget választott: Csutak István /Csíkszereda/, Szilágyi Zsolt /Nagyvárad/, Toró Tibor /Temesvár/, Zsigmond László /Sepsiszentgyörgy/, Ábrám Zoltán /Marosvásárhely/. /Birtók József: MISZSZ- kongresszus, Csíkszereda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1990. november 15.
Csíkszeredán tartották a magyar pedagógusok tanácskozását az anyanyelvi oktatásról, magyar szakos tanárok és tanfelügyelők gyűltek össze. Három olyan megyében, ahol nagy számban élnek magyarok /Kolozs, Maros, Szatmár/ nincs magyar szakfelügyelő. Nagyon sok a képesítés nélküli tanár, hiányzik sok tankönyv, állapították meg. Murvai László tanügyminisztériumi főfelügyelőnek volt mit lejegyezni a tanácskozáson, amikor a hiányosságokról beszéltek. A megjelentek találkoztak a csíkszeredai NYIT /Nyelv- és Irodalomtanítási Társulat/ tagjaival. /Birtók József: Tanterv, könyvek, módszerek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
1991. július 11.
Szovátán júl. 11-én megalakult a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége. Ideiglenes székhelye: Csíkszereda. A jelenlevők úgy értékelték, hogy kényszerhelyzet hozta létre e szerveztet. Megsokasodtak a támadások a nemzetiségek nyelvén folyó oktatás ellen. A minisztérium engedményeket tett a szélsőséges román erőknek. A Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége vállalja a harcot az anyanyelvi oktatás feltételeinek megteremtéséért, azért, hogy az oktatást irányító szervekbe a kisebbségek számarányuknak megfelelően képviselve legyenek. A résztvevők 11 tagú ideiglenes intéző bizottságot választottak, amelynek feladata a szövetség hivatalos bejegyeztetése. /Birtók József: Megalakult a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./
1991. július 14.
Ismét megrendezték /júl. 14-én/ az Ezer székely leány napját Csíksomlyón. A Háromszékről, Brassóból, Udvarhelyszékről, a Nyárádmentéről, Marosvásárhelyről, Gyergyóból és természetesen Csíkból érkezett színes csoportok végigvonultak a Szék útján és a kegytemlpom előtt gyülekeztek. László Pál, Csíkszereda polgármestere és Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke üdvözlő szavai után került sor az ünnepi szentmisére. Ezután a csoportok a két Somlyó nyergében felállított szabadtéri színpadhoz vonultak ahol egész napos műsor szórakozatta a tízezernyi érdeklődőt. Először 1931. júl. 7-én tartották meg az Ezer székely leány napját, amikor népviseletbe öltözött lányok és legények gyűltek össze. /Birtók József: Együvétartozásunk öröme. Ezer székely lány napja Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
1991. október 17.
Birtók József Agyagfalvi veszedelem? címmel emlékeztetett arra, hogy a Székelyföldi Politikai Csoport a szabad véleményalkotás alapján tanácskozott, igen intenzív, a szervezet alapvető gondjait és perspektíváit alaposan elemző munkát végzett. Az is igaz, hogy sokan nem szervezeteik képviseletében, hanem magánszemélyként vettek részt a tanácskozásokon. A csoport nem az autonómia kikiáltását szorgalmazta, hanem azt a kérdést kívánta feltenni, hogy akarnak-e az emberek autonómiát. Az önrendelkezés elvének a köztudatba bevitele volt a céljuk, és ezt elérték. - Bebizonyosodott az is, hogy az RMDSZ-nek nincs válságkezelő stratégiája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1991. november 9.
Bálint Lajos érseket szívrohama után egy hete Csíkszeredában, a megyei kórházban ápolják, ott kereste fel Birtók József. Támadások érik a romániai magyarságot, a katolikus egyházat, mondta az érsek. Újból felszínre került a moldvai csángók kérdése. A gyulafehérvári érsekség létrehozása is zavarja a hatalmat. 1930-ban rendelték az egész romániai katolicizmust Bukarest alá, amelynek 44 éves múltja és 25 plébániája volt. Az 1332-1335-ös pápai tizedjegyzék szerint akkor a legsűrűbben lakott vidék a Gyulafehérvár környéki Maros völgye volt. Azért is lett Gyulafehérvár a püspökség központja. - Századokra visszamenően egységes a lelkipásztori gyakorlat. 1950 óta a négy egyházmegye papságát Gyulafehérváron képezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./
1992. február 5.
A székelység történetkutatását vette számba Kordé Zoltán megjelent könyve: A székelykérdés története /Múzeumi Füzetek 4., Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely/. Összefoglalót adott a különböző elméletekről, a kutatók munkáiról, a német és román történészkörök állításairól. /Birtók József: Történelmi lecke kezdőknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
1992. április 30.
Birtók János arról írt, hogy jól jött volna, ha az RMDSZ elnöke, illetve tiszteletbeli elnöke kérte volna a magyar műholdas adás megindítását, de erre nem került sor. /Birtók József: Mit tudok - honnan tudom? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
1992. május 7.
Újabb hetilap látott napvilágot, a Csíkvidéki Krónika polgári hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Felelős szerkesztő: Birtók József, Magyari Nándor László. /Csíkvidéki Krónika (Csíkszereda), máj. 7. - 1. sz./
1992. június 4.
A Csíkvidéki Krónika részleteket közölt Venczel József Csík népe és népesedési viszonyai című könyvéből, ezt folytatják a következő számokban. /Csíkvidéki Krónika (Csíkszereda, polgári hetilap), jún. 4. - I. évf. 5. sz. ? Felelős szerk. Birtók József
1992. június 18.
Birtók József a Romániai Magyar Szó ápr. 3-i számában azzal a váddal illette Tőkés László püspököt, hogy magatartásával akadályozza a magyar műholdas televíziózás ügyét. A püspök kifejtette, hogy éppen ellenkezőleg, kezdettől pártolta a magyar műholdas televíziózást. A komoly sajtónak jól tájékozottnak kell lennie. Annyi előlegezett bizalom kijárt volna neki, hogy ne tekintsék a magyar televízió ellenségének. Romániában dúl a gyanakvás, folyik a magyarság választott vezetőinek lejáratása. "Ezt hagyjuk másokra", javasolta Tőkés László. /Tőkés László: Hitelrontás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Cseke Gábor másnap vezércikkben válaszolt, magyarázkodott, mi is tévedhetünk, nem jó a bűnbakkeresés stb. /Cseke Gábor: Átkos provincia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
1993. február 20.
Gyergyószentmiklóson febr. 19-20-án megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. A 134 tagú testület tagjai: a Brassóban megválasztott 22 szövetségi küldött, az RMDSZ 39 parlamenti szenátora és képviselője, az RMDSZ megyei és területi vezetői, a platformok reprezentánsai, a csatlakozott pártok és társszervezetek képviselői. Csiha Tamást választották meg a szövetségi tanács Állandó Bizottsága elnökévé, Takács Csaba képviselőt pedig az RMDSZ ügyvezető elnökévé. Csiha Tamás megválasztása heves vitával történt, a választás után a Szabadelvű Kör a MISZSZ állásfoglalást szövegezett meg, megkérdőjelezve a szavazás érvényességét, végül azonban a megjelentek mégis elfogadták a szavazás eredményét. A Szabadelvű Kör és a MISZSZ kérte a frakciók megalakítását, javaslatukat az SZKT elfogadta. A tanácskozás alatt megalakult egy új frakció, a Független Frakció, 63 taggal. Újabb vitát váltott ki az alelnök-jelöltek listája. A szavazáskor a MISZSZ küldöttei kivonultak, nem volt meg a döntéshez szükséges többség, a szavazást elnapolták. /Birtók József: Kezdődik minden elölről? Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa első ülésszakáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., Zonda Attila: Befejezetlen szimfónia. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23, 24./ Markó Béla a Pesti Hírlapnak nyilatkozva elmondta: a 134 tagú Szövetségi Képviselő Tanács belső törvényhozó szervként működik, az operatív vezetést az ügyvezető elnökség látja el: az ügyvezető elnök és az alelnökök. Az ügyvezető elnököt megválasztották Gyergyószentmiklóson /Takács Csaba/, az alelnökök megválasztása időhiány miatt nem történt meg. Elfogadták azt az elvet, hogy frakciók alakulhatnak a tanácson belül. /Szondy Zoltán: Interjú az RMDSZ elnökével. = Pesti Hírlap, febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök közleményben rögzítette a Gyergyószentmiklóson febr. 19-én történteket, a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ megalakulását, az SZKT Állandó Bizottsága elnökének, Csiha Tamásnak és ügyvezető alelnökének, Takács Csabának megválasztását. Döntöttek a belső tájékoztatást szolgáló RMDSZ Közlöny megjelentetéséről. Elutasították a Román Nemzeti Egységpárt újabb rágalmazó nyilatkozatát. /Tájékoztató közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
1993. április 15.
A Julianus Alapítvány székhelyére, Csíksomlyóra hívta tanácskozásra a hasonló célokért munkálkodó "szórvány-alapítványokat". Megjelentek a Beszterce Művelődési Alapítvány, a kolozsvári Diaszpóra és Kallós Alapítvány, a dési Kádár József Művelődési Társaság, a csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítvány, valamint a budapesti Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány vezetői, képviselői. A résztvevők ismertették tevékenységüket, terveiket. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az alapítványok tevékenységében sok hasonló elem van. Szükség van a tervek egyezetésére, koordinálására. Megállapodtak, hogy a jövőben negyedévenként találkoznak. Csíkszeredában információs irodát nyitnak /vezetője Székedi Ferenc/. Az alapítványok bekapcsolódnak a Diaszpóra Alapítvány által elkezdett felmérő munkába. /Birtók József: Szórványokról - Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
1993. május 15.
Máj. 15-én Csíkszeredában megalakult az RMDSZ Gazdasági Tanácsa, melynek feladata az RMDSZ gazdaságpolitikájának kidolgozása. /Birtók József: Megalakult az RMDSZ Gazdasági Tanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
1993. július 2.
György Béla Zsolt, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke elmondta, hogy készítettek egy tanulmányt a romániai magyarság helyzetéről és esélyeiről a gazdasági szférában. Ezt kellene megvitatni, de jelenleg ijesztő a passzivitás mind az RMDSZ-en belül, mind az RMDSZ-en kívül levő emberekben. A román hatalomtól követelni kell a jogokat - önálló magyar iskolarendszer, önálló kulturális intézmények stb., azonban számolni kell azzal, hogy ezt nem adják meg. Ezért kell olyan gazdasági hátteret kidolgozni, amely biztosítani tudja e rendszer létrejöttét és működését. Gazdasági potenciált kell megteremteni. Gazdasági téren a leghatékonyabb eszköz a kapcsolatmenedzselés lenne. Romániában nem működik normálisan az információcsere. /Birtók József: Itt kell megteremtenünk megmaradásunk gazdasági feltételeit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./
1993. július 3.
Idén júl. 3-án rendezték meg Csíksomlyón az Ezer székely leány napját. Az előző évben a felcsíkiek mutatkoztak be, idén Gyergyó vidéke mutatta be táncait, viseletét, szokásait. Kevesebben jöttek el, mint előzőleg. A rendezvény először 1931-ben volt, Csíksomlyón. /Birtók József: Ezer székely leány napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
1994. augusztus folyamán
Románia lakossága az 1992. jan. 7-i népszámlálás adatai szerint 22 810 035 fő, a lakosság 89,4 %-a /20 408 542/ román, 7,1 %-a /1 624 959/ magyar, ebbe beleszámították a 831 magát székelynek vallót is. 119 462 fő német nemzetiségűnek vallotta magát. Az egyéb nemzetiségűek közé sorolták a 2165 csángót. Az anyanyelv szerinti megoszlás eltérő, eszerint a lakosság 90,67 %-ának /20 683 406/ anyanyelve román, 7,17 %-ának /1 639 135/ magyar. A magyar anyanyelvűek aránya 1977-ben még 7,98 % volt. Románia lakosságának felekezeti megoszlását tekintve a legnagyobb vallások: ortodox 86,81 % /19 802 389/, római katolikus 5,1 % /1 161 942/, református 3,52 % /802 454/, görög katolikus 0,98 % /223 327/. A magyar nemzetiségűek vallási megoszlása: római katolikus 669 420 fő, református 765 370 fő, görög katolikus 23 393 fő, unitárius 74 021 fő, zsinatpresbiteri evangélikus 12 842 fő, ágostai evangélikus 7 201 fő, baptista 12 845 fő, adventista 8 280 fő, pünkösdista 4 339 fő, a többi kisebb egyházak között oszlik meg, illetve 3 277 fő vallás nélküli és 616 fő ateista. /Birtók József: Nemzetiség, anyanyelv, felekezet - megszámolva. = Keresztény Szó (Kolozsvár), aug./
1996. április 6.
Időnként megjelenik Kolozsváron /hely és kiadó feltüntetése nélkül/ a Szabadelvű Kör szellemiségét sugárzó humoros lap Új Szelek, Új Ezred néven, elsődleges célpontja az Erdélyi Magyar Kezdeményezés és vezetője, Katona Ádám. A kiadvány előszeretettel gúnyolódik az autonómián és a magyarság hangsúlyozásán. Néhány példa: Az autonóm közösség napiparancsa címmel: Aki nem faj, az fajtalan. - Az autonóm /faj/ talajgyökér hagyma... Aláírás: Auto Gnóm vezérezredes, a Nemzet Halál Kommandó főparancsnoka. A kiadvány a neptunosokat is kifigurázza, így Borbély Lászlót és Verestóy Attilát. A kiadvány szerkesztője Kós Anna, a szerkesztőbizottság tagjai között van: Szatmári Tibor és Birtók József. /Új Szelek, Új Ezred (Kolozsvár).
1997. február 8.
Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Irodalmi Kör febr. 10-i ülésén mutatták be a szerkesztők a Történetek a fogságból /Státus, Csíkszereda/ című, hatvan székely hadifogoly visszaemlékezéseit tartalmazó könyvet. A találkozón részt vett Ferencz Imre, a könyv szerkesztője, Birtók József, a kiadó igazgatója. /Gál Éva Emese: Történetek a fogságból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
1997. június 23.
Idén jún. 21-22.én rendezték meg Szatmárnémetiben a Jakabffy Napokat, témája az egyházak közösségformáló, nemzetépítő szerepének értelmezéséhez, értékeléséhez kapcsolódott. Az ünnepi megnyitón Reizer Pál szatmári római katolikus megyéspüspök, majd Sipos Miklós szatmári református esperes egyházszervezési problémákról beszélt. Tabajdi Csaba államtitkár nem tudott eljönni, kéziratát Muzsnay Árpád olvasta fel, majd többek között a szegedi Vincze Gábor, a csíkszeredai Birtók József, Csoma László felvidéki püspök-helyettes, Pomogáts Béla és Vetési László lelkész tartott előadást. Kötő József, az RMDSZ alelnöke összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a hit-probléma nem csupán erkölcsi, hanem politikai kérdés is. Törzsök Erika, a HTMH elnöke elismerően szólt a Jakabffy Napok jelentőségéről, amely a térség egyfajta eszmetörténeti zarándokhelyévé vált. Az egybegyűltek megkoszorúzták Jakabffy Elemér sírját. /Szatmári Friss Újság alapján: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1998. október 14.
Okt. 8-9-én tartották meg a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a Pax Romana tanulmányi találkozóját. Az előadók között volt Máthé-Tóth Miklós, Tomka Miklós /Erdélyi tények, kilátások, kelet-európai összehasonlítások/, András Imre a csíkszeredai KAM által készített Az egyház a társadalom szemszögéből című áttekintését elemezte, Birtók József a Szilágyi N. Sándorral készített előadásában a kisebbség, nemzetiség és felekezet kérdését vizsgálta a számok tükrében. Szilágyi Gyöngyi és Flóra Gábor a romániai egyházak társadalmi szerepét és a felekezeti oktatás távlatait taglalta. /Pax Romana találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
1999. augusztus 11.
Aug. 11-én Székelyudvarhelyen bemutatták a Kristó György szerkesztésében megjelent Kuláksors /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999 - Szemtanú Könyvek sorozat/ című kötetet. A Hargita Népe pályázatot írt ki, hogy a kulákbélyeg viselői elmondhassák kálváriájukat. Ennek eredménye ez a könyv. A Hargita Népének ez a második ilyen vállalkozása, melyből könyv született, az első a Fogságom története volt. Birtók József, a Státus Kiadó igazgatója kifejtette: érdemes volt kiadni ezeket a vallomásokat. /Könyvbemutató Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./ A könyv kapcsán az döbbentette meg Fodor Sándort, "hogyan felejthettük el mindezt?". Egyre gyakrabban hallhatók olyan hangok, amelyek visszasírják a diktatúra évtizedeit. /Fodor Sándor: A kurta emlékezetről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18. - Figyeljünk oda rovat/
2001. március 22.
Megjelent dr. Bura László tanár Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk /Status Kiadó, Csíkszereda/ című, nyelvművelő szakcikkeket tartalmazó könyve, a szatmárnémeti székhelyű Identitas Alapítvány gondozásában. A könyv bemutatóján a Kölcsey Ferenc Kollégiumban /Szatmárnémeti/ jelen volt Varga Attila parlamenti képviselő, dr. Lovas János tanár, Birtók József, a Status Kiadó ügyvezetője, valamint a szerző. A könyv kiadását a Szatmár megyei képviselők és szenátorok is támogatták. A könyv célja a romániai magyarság nyelvi tudatának és önazonosságának szolgálása. /Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
2001. május 9.
Máj. 4-én kettős kulturális rendezvény színhelye volt a Pro Art Galéria Gyergyószentmiklóson: Botár László csíkszeredai festőművész tárlatmegnyitója és Sarány István - Szabó Katalin Megyecsinálók /Státus Kiadó, Csíkszereda/ c. könyvének bemutatója. A Megyecsinálók c. kötetet Birtók József, a Státus Kiadó igazgatója mutatta be. A kötet az 1968-as csíkszeredai eseményekről közöl visszaemlékezéseket és dokumentumokat, amikor létrejött a 86%-ban magyar lakosságú Hargita megye, s amikor tömegmegmozdulás, két napos csíkszeredai tüntetés volt azért, hogy a megyeközpont Csíkszereda legyen és nem Székelyudvarhely. /Kiállítás és könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
2002. április 18.
Csíkszeredán, a Sapientia Egyetemen került sor ápr. 17-én a Státus Kiadó új könyvének bemutatójára. A Szilágyi József mérnök-doktor és Miklós Csaba mérnök szerzőpáros által készített román?magyar műszaki szótárt Birtók József, a kiadó igazgatója mutatta be. Még az idén a kiadóba kerül a hiánypótló kiadvány ?testvérének", a magyar?román műszaki szótárnak a kézirata is. /Új műszaki szótár. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./
2002. október 2.
Birtók József, a csíkszeredai Státus Kiadó igazgatója visszaemlékezett: 1995-ben született meg a kiadó gondolata. A Szemtanú könyvek sorozatának első kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg Történetek a fogságból címmel: hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazza. Két évvel később jelent meg Kristó Tibor szerkesztésében a Kuláksors c. antológia. A sorozat harmadik darabja Szabó Katalin Visszajátszás c. kötete, amelyben Csíkszereda régi épületeinek kapcsán bontja ki a város történetét. Kapcsolódik ehhez a következő, a Megyecsinálók c. munka, amely az 1968-as megyésítés körüli "cirkusszal" foglalkozik. Legújabb sorozatuk a Státus-Tanulmányok. Az első kötete: Vécsei Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal sikerült átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. A kötet szerkesztője Vincze Gábor szegedi történész. A Csíksomlyói Ferences Kolostor Kincse című sorozat első könyve sikerkönyv volt, P. Gegő Eleknek a Moldvai Magyar Telepekről 1821-ben az MTA megrendelésére írt munkájának reprintje. Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum dokumentációs könyvtárának vezetője, Erdély egyik legnagyobb régikönyvszakértője elvállalta e sorozat szerkesztését. A második kötet eredetijét 1537-ben nyomtatták Velencében latinul és magyarul. A reprintjét adták ki. A sorozat harmadik kötete Kájoni János nagy munkája, az Organum Missale. Kiadványaik között szerepel Gyergyószentmiklós monográfiája, a Szatmár megyei Csanálos monográfiája, Garda Dezső Székely közbirtokosság c. monográfiája és a román-magyar műszaki szótár is. 1989 után Beke György első erdélyi kötete náluk jelent meg, Gyulafehérvár árnyékában címmel. /Daczó Dénes: A betűk súlyával helyzetünkről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
2002. október 12.
Okt. 12-13-án tartja a Romániai Magyar Pax Romana Katolicizmus és közélet címen tanulmányi találkozóját a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Tomka Miklós budapesti egyházszociológus, a csíkszeredai Elekes András, a kolozsvári Adorján Zoltán teológiai tanár és a csíkszeredai Birtók József tartott előadást. /Katolicizmus és közélet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./
2003. február 15.
Febr. 14-én bemutatták a csíkszeredai Corvina Könyvesházban Garda Dezső Székely Közbirtokosság /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című monumentális munkáját. Birtók József, a kiadó igazgatója olyan leckekönyvnek nevezte a kétkötetes, 800 oldalas művet, melyet mindazoknak, akik a közbirtokosságok újjáélesztésén fáradoznak, ismerniük kell. /(Kristó Tibor): Dokumentumkönyv a közbirtokosságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./
2005. július 22.
Birtók József, a csíkszeredai Státus Könyvkiadó igazgatója újságolta: eljutottak a századik könyvig. A Státus tíz évvel ezelőtt Ferencz Imre Gyalogszekér című verseskönyvével indult. Birtók József 1980-ban kezdett dolgozni a Hargita szerkesztőségében. 1983 augusztusában a Mikes honismereti kerékpártúra vezetőjeként nacionalista bűnökkel gyanúsították, ezért egy vállalathoz helyeztek át, esztergályosnak. Itt dolgozott 1990-ig, azután a Romániai Magyar Szó munkatársa lett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karán szerzett diplomát. Azért választotta a vallásszociológiát, mert meggyőződése, hogy szükség van a hit és a társadalom összefüggéseit értő (szak)emberekre. Bitrók 1995 őszén megvált a Romániai Magyar Szótól és a Szövetség, az RMDSZ folyóirata főszerkesztője lett, majd az 1996-os választások után megvált a laptól. 1997–98-ban a Pro Democratia Egyesületnél dolgozott. 1999-ben döntött úgy, hogy megpróbál megélni a könyvkiadásból. Addig a Státus Kiadó tulajdonképpen egy számítógépet jelentett az íróasztalán. 1999-ben megvették az első nyomdagépet és elkészült 11 saját kiadványuk. Közte olyanok, mint a nagysikerű Kuláksors, Vincze Gábor: Illúziók és csalódások, Garda Dezső: Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban vagy a Gegő Elek-reprint a Moldvai magyarokról. Bérmunkában, másoknak is készítettek kiadványokat Kolozsvárról, Brassóból, Szegedről, Budapestről, Bécsből, Stockholmból és Németországból. A kiadó lassan csíkszeredai értelmiségi műhely lett. Ebbe a műhelybe beletartozik a szegedi Vincze Gábor, a szatmári Bura László, a Linzben élő Vencser László, a csíki-bécsi-budapesti jezsuita András Imre, a már budapesti Beke György vagy Kalmár János, a kolozsvári András Szilárd által vezetett matematikus-csoport, továbbá Garda Dezső képviselő. A kiadó célja az igényesen és tudományos megalapozással megírt művek megjelentetése. Első sorozatuk 1997-ben indult, éppen a Hargita Népe segítségével. A Történetek a fogságból című gyűjtemény indította a Szemtanú könyvek című sorozatukat. Itt jelent meg a Kuláksors is. Boros Ernő faluról falura bejárta Szatmár településeit, s dokumentarista igényességgel 700 oldalban rögzítette a svábok emlékezéseit a „málenkij robot”-ra Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj címmel. Buzás László könyve, A szekuritáté karmai között című emlékezése iránt egy év alatt nem csökkent az érdeklődés. Fontos szerepet kapnak kiadványaik között a reprintek. A csíksomlyói ferences kolostor kincsei című sorozatuk létrejöttében a legtöbbet Muckenhaupt Erzsébetnek köszönhetik. Gregorius Coelius Pannonius magyarázatai Szent Ágoston regulájához latinul és magyarul 1537-ben jelentek meg Velencében. A XIX. században egy példányt ismertek a világon, a XX. században azt hitték, elveszett. Reprint kiadását a világ minden részéről keresik. Restitutio sorozatukban vannak reprintek (pl. Veszely–Imets–Kovács: Utazás Moldva–Oláhhonban – 1868), de feldolgozások is (pl. Erdélyi Iskola – laptörténet, antológia, repertórium). A Státus-tanulmányok sorozat első kötete Vécsey Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában című tanulmánykötete volt. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal tudták átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. Hamarosan minden könyvüknek elkészítik a digitális változatát is. Szegedi munkatársuk, Vincze Gábor történész kétévente egy-egy új forráskiadással jelentkezik. A Státus Kiadó eddigi száz könyvéből mindössze 12 készült magyarországi támogatással (is). /Ferencz Imre: A Státus száz könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./
2006. július 28.
Vincefi Sándor Svédországba elszármazott képzőművészt Csíkszeredában bemutatni már nem szükséges. Aki mostanáig a szobrászművész Vincefit ismerte, a következő hetekben megtekintheti olajfestményeit. Festményi egyben az újraindult Kalot első képkiállítása. Birtók József, a Státus Kiadó igazgatója és Bányász László, a romániai Kalot vezetője köszöntötte a hazalátogató képzőművészt. /Antal Ildikó: Az alkotói érem két oldala. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./
